A leendő magyar EU-elnökség előkészítése jegyében találkozott Brüsszelben több EU-biztossal is Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, aki utóbb a Bruxinfónak nyilatkozva úgy vélte: a következő félév egyik nagy kihívása az elnökségi szerep korrekt követése és a nemzeti érdekek védelmének párhuzamos folytatása lesz.

"Bemutatkozni", ismerkedni, kapcsolatokat felvenni, elképzeléseket ismertetni, elnökségi teendőkkel kapcsolatos emberi, szakmai, pénzügyi forrásigényeket felmérni jött Brüsszelbe - fejtette ki a magyar miniszter brüsszeli programja félidejében az MTI és a Bruxinfo munkatársával találkozva. Fellegi programja négy aktív és egy korábbi biztossal való találkozót is magában foglalt: Andor László foglalkoztatási és szociális, Neelie Kroes digitális politikai, Johannes Hahn regionális politikai, és Siim Kallas közlekedési biztosok mellett tárgyalópartnerei között volt Danuta Hubner is, aki jelenleg az Európai Parlament regionális politikai bizottságát elnököli, ezt megelőzően azonban, az első Barroso-bizottságban négy éven át volt ugyanezen terület biztosa is. Fellegi, mint fogalmazott, különösen nagy figyelmet akar majd szentelni a minisztériuma által felügyelet területek közül az energia- és a kohéziós (vagy: fejlesztési) politikának. (Az NFM hatáskörébe tartozik még a távközlés és közlekedés is). "Egyidejűleg mind a négy területet lehetetlen volna állandóan miniszteri szinten lefedni, és bár erről nem született még végleges döntés, valószínű, hogy az energiát és a fejlesztéspolitikát fogom majd elsősorban személyesen felügyelni, a távközlést és a közlekedést pedig a minisztériumon belüli államtitkárok gondozzák majd" - jegyezte meg erről. A mostani brüsszeli látogatásban is kiemelt súlyt kapott regionális politika kapcsán Fellegi kifejtette: a miniszterelnökkel egyetértésben maga is úgy gondolja, hogy az EU-források eddig nem kellő hatékonysággal hasznosultak. E tárgyban hamarosan kormány elé kerül majd az NFM jelentése, de az átvilágításokból szerinte máris jól látszik, hogy "sok volt a felesleges, presztízs-jellegű, egymással párhuzamosan hasonló projekteket finanszírozó fejlesztés", ami "különösen az informatikai szektorban volt jellemző". "Egymáshoz nem kapcsolódó folyamatok létesültek, amelyekben hasonló feladatokra párhuzamos fejlesztéseket indítottak el" - vélte a miniszter, aki szerint a 2013 végéig tartó közösségi pénzügyi ciklus hátralevő részében a kormány részint a folyamatok pénzfelhasználást segítő egyszerűsítésére, részint pedig a kkv-részesedések radikális javítására törekszik majd. A kis- és közepes vállalkozások részesedése jelenleg mintegy 10 százalékos, holott ennek Fellegi szerint mintegy 40-50 százalékosnak kellene lennie. "Mivel a kkv-k zömében magyar tulajdonban vannak, támogatásukkal kettős célt tudunk szolgálni" - mutatott rá a miniszter. "Segíteni tudjuk a középosztály erősödését is szolgáló kisvállalkozásokat, és egyúttal elsöprő többségében magyar tulajdonosokat támogatunk". Mindez akkor érhető el, ha módosítanak a pályázati struktúrán - ami Fellegi szerint ma rendkívül szétaprózott -, és ha világos stratégia keretei közé illesztik magát a pályázati rendszert. "Nem titok, hogy készül már a Széchenyi-tervek új generációja" - jegyezte meg, valószínűsítve, hogy a második félévre "komplett (fejlesztési) csomag" kerülhet majd az asztalra, utat nyitva az előtt, hogy a jövő év elején már az új rendszer logikáját követve folytassák a rászorultak támogatását. Arról, hogy mindezen változtatások mennyiben igényelnek majd egyeztetéseket az Európai Bizottsággal, Fellegi szerint ma még korai lenne beszélni, de nem tartotta kizártnak, hogy végül szükség lehet ilyenre. A Bruxinfo azon megjegyzésére, hogy éppen a magyar elnökség idején kezdődhet az EU-kohéziós politika jövőbeli reformját célzó érdemi vita, illetve, hogy mindebben vajon elnökségként a magyar politika a területi, vagy a projekt-alapú támogatások felkarolására készül-e majd, a miniszter válaszában elismerte, hogy folynak már ez ügyben egyeztetések - a belga elnökséggel és az Európai Bizottsággal egyaránt -, úgymond mostani látogatásának is ez volt az egyik oka. A majdani viták majdani érveit máris megelőlegezni persze még korai lenne, főként, hogy a Bizottság őszre jön majd ki a témához kapcsolódó jelentésével. Annyi azonban elmondható - tette hozzá Fellegi -, hogy a magyar érdekeltség a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatásában van. Arra kérdésre, vajon magyar szempontból ennyire kulcsfontosságú területeken hogyan lehet majd magyar érdekeket hathatósan védelmezni akkor, amikor soros elnökségként nem megengedett nemzeti álláspontok képviselete, Fellegi Tamás kifejtette: valószínűleg ez lesz az elnökségi időszakhoz kapcsolódó legfogósabb kihívás, aminek kapcsán azonban a kormány elvi álláspontja egyértelmű. Egyfelől, arról "nem lehet szó, hogy az EU-elnökségi alapelveket áthágjuk", főként, hogy éppen ezeken a kulcsterületeken - mint amilyen mondjuk az energiapolitika - a folyamatok sok esetben nem csupán európai keretek között, hanem a nagyvilág figyelmétől követve is zajlanak majd. "Viszont óriási hibát követnénk el, ha hagynánk, hogy mindez háttérbe szorítsa a nemzeti érdekek védelmét" - mutatott rá, úgy vélve, hogy kellő munkamegosztással biztosítható, hogy például az elnökség nevében megszólaló személyek hátterében a szakmai apparátus továbbra is tegye (a nemzeti érdekeket szolgáló módon) a dolgát. A beszélgetés során az MTI azt firtatta, milyen légkörben zajlott találkozója a még előző kormány által kinevezett magyar biztossal, (a foglalkoztatási és szociális politikáért felelős Andor Lászlóval). Fellegi Tamás ennek kapcsán elmondta: Andor Lászlóval mint biztossal találkozott, akivel megbeszélését "nagyon korrektnek és tartalmasnak" minősítette. "Ez nyilván a jövőben is így lesz, hiszen Andor úrral ilyenkor szakmáról, nem belpolitikáról beszélgetünk" - tette hozzá. (forrás: EUvonal)