A mezőgazdaság, a kohéziós politika és az előcsatlakozási alapok területén az előző évihez képest 2009-ben megnőtt a bejelentett szabálytalanságok és azon esetek száma, amelyekben csalás gyanúja merült fel ? derül ki a Bizottság friss jelentéséből. Az ok gyakran a hatékonyabb ellenőrzésben keresendő.

Az uniós jog szerint a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az uniós források elköltése során tapasztalt bármiféle csalásról és egyéb szabálytalanságról. Az EU végrehajtó testületének most nyilvánosságra hozott jelentése szerint (amely a tagállamok 2009. évi bejelentéseit tekinti át) a saját források és a közvetlen kiadások területén bejelentett szabálytalanságok száma tavaly jelentős mértékben csökkent a 2008-as szinthez képest. Más területeken azonban, mint például a mezőgazdaság, a kohéziós politika és az előcsatlakozási alapok, általában emelkedett a bejelentett szabálytalanságok és azon esetek száma, amelyekben csalás gyanúja merült fel. A Bizottság szerint ennek számos oka lehet, így például nagyon könnyen elképzelhető, hogy az ellenőrzések és a felderítő rendszerek egész egyszerűen jobban működnek, és így több esetet jelentenek a tagállamok. A bejelentett szabálytalanságok száma arányaiban ? az előző évihez képest ? a mezőgazdaság területén ugrott meg leginkább. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy tavaly 43 százalékkal nőtt a bejelentések száma, az esetek által érintett teljes becsült összeg pedig 125 millió euró körül mozog. Tavaly egyébként a mezőgazdaság számára megítélt összes támogatás 0,03 százalékánál merült fel csalás gyanúja. A Bizottság szerint a bejelentett szabálytalanságok számának növekedése az IMS-rendszer működésével hozható összefüggésbe, amely az eddiginél több felhasználó számára teszi lehetővé, hogy a gyanúsnak vélt ügyeket bejelentse. A második legnagyobb ugrás az előcsatlakozási alapoknál tapasztalható: az efféle támogatásban részesülő 14 ország által bejelentett szabálytalanságok száma ugyanis 2009-ben 35 százalékkal emelkedett (a támogatások 0,38 százalékánál merült fel csalás gyanúja). Az esetek összesen 117 millió euró értékű becsült összeget érintenek. A testület szerint jelentősen megemelkedett (+135%) a visszatérítéssel érintett összeg, amelynek legnagyobb része a SAPARD-hoz ? a tagjelölt országok számára a mezőgazdaság fejlesztéséhez uniós támogatást biztosító programhoz ? kapcsolódik. A kohéziós politikánál szintén emelkedett a bejelentések száma, összesen 23 százalékkal az előző évihez képest, ami azt is jelenti, hogy 2009-ben a megítélt összes támogatás 0,23 százalékánál merült fel csalás gyanúja. Az esetek által érintett teljes becsült összeg 1,22 milliárd euró. A Bizottság szerint ez az ugrás főként az ellenőrzések és auditok számának a 2000-2006-os programozási időszak vége miatti növekedésével magyarázható. Vannak egyébként olyan területek is, ahol a szabálytalanságokról szóló bejelentések száma csökkent: ilyen például a saját források területe, ahol a visszaesés mértéke 8,5 százalékos volt tavaly. Itt a csalás gyanúja a bejelentett összes szabálytalanság 19 százalékát tette ki, és értéke mintegy 99 millió euró volt. De ebbe a körbe sorolható a közvetlen kiadások területe is, ahol a bejelentett szabálytalanságok száma 24 százalékkal csökkent 2009-ben. A szabálytalansággal érintett esetek teljes becsült összege 27,5 millió euró, amelyből mintegy 1,5 millió euró esetében merült fel csalás gyanúja. A Bizottság a szabálytalan összegekből eddig 15,5 millió eurót téríttetett vissza. Az Európai Bizottság egyébként fontosnak tartotta megjegyezni, hogy különbséget kell tenni csalás és szabálytalanság között. A csalás ugyanis szándékosan elkövetett szabálytalanságnak számít, amely bűntettnek minősül. Ha a vizsgálatok során bebizonyosodik, hogy az uniós forrásokat nem szabályszerűen használták fel, akkor a szóban forgó összegeket vissza kell téríteni az EU-kasszába. (forrás: Bruxinfo)