Elégedetten nyugtázta az emisszió-kereskedők nemzetközi szövetsége (IETA) az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU ETS) 2013-tól induló harmadik szakaszában az üvegházhatású gázkibocsátási egységek (EUA) aukcióját szabályozó rendelettervezet végleges változatát, amit múlt heti ülésén fogadott el a bizottsági, tagállami és iparági szakértőkből álló klímabizottság.

A hosszas egyeztetések után megszületett tervezet most formálisan a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez kerül véleményezésre, amire három hónap áll rendelkezésre, majd az észrevételeket mérlegelve a Bizottság komitológiai eljárásban fogadja el a rendeletet. ?A tervezet jó, biztosítva látjuk, hogy a várhatóan több, párhuzamosan működő aukciós platform ellenére is kiszámíthatóak, átláthatóak és összehangoltak legyenek 2013-tól kezdődően az összeurópai aukciók? ? nyilatkozta a BruxInfónak Simone Ruiz, az IETA európai ügyekért felelős igazgatója. Connie Hedegaard uniós klímabiztos is elégedett volt az eredménnyel, annak ellenére, hogy a Bizottság kezdetben szerette volna elérni, hogy egyetlen közös aukciós platform működjön csak a jövőben az aukciók átláthatósága, kisebb cégek számára könnyebb és költséghatékonyabb hozzáférhetősége érdekében. ?Tudomásul vettük, hogy néhány tagállam ragaszkodik a különutas megoldás lehetőségéhez; ezzel együtt úgy vélem, sikerült olyan kompromisszumot kitárgyalni, ami biztosítja az uniós aukciós rendszer integritását és diszkrimináció mentes működését? ? közölte a megállapodásra reagálva a klímabiztos. A rendelet azért bír nagy jelentőséggel, mert 2013-tól kezdődően az ETS-ben érvényes kibocsátási egységek túlnyomó részét (az energiaszektorban 100 százalékát) aukciókon kell megvásárolniuk az ETS hatálya alá tartozó létesítményeknek. A dolognak további súlyt kölcsönöz, hogy ? az európai ipari ernyőszervezetek megrökönyödésére és rosszallása közepette ? Németország, Franciaország és Nagy-Britannia környezetvédelmi miniszterei július 15-én közös közleményben tudatták: országaik, amelyek eddig kitartóan ellenezték az Unió 2020-ig szóló egyoldalú, 20 százalékos kibocsátás-csökkentési vállalásának 30 százalékra emelését, immár támogatják a magasabb célkitűzést. ?Úgy látjuk, hogy az Uniónak vállalnia kellene a 30 százalékos célkitűzést, mivel ez hatékony ösztönzés lenne a nemzetközi klímatárgyalások során más nagy kibocsátó országokra nézve is, és üzleti szempontból is megalapozott döntés lenne? ? hangzik a többek között a Financial Times-ban lehozott nyilatkozat. A három tagállam ?pálfordulása? új megvilágításba helyezi a Bizottság májusban közzétett tanulmányát, melyben azt vizsgálja, mennyibe kerülne az Unió egésze számára, ha vállalná, illetve hogy ha nem vállalná egyoldalúan is a 30 százalékos célt. Ezen a fronton a következő lépés, hogy a Bizottság tagállamokra lebontva is megvizsgálja a költségeket. (forrás: Bruxinfo)