|
Két fontos döntést is hoztak hétfői tanácsülésükön az EU27-ek külügyminiszterei: egyfelől elfogadták az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) létrehozásáról szóló tanácsi határozatot, így Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő azonnal hozzáláthat az új szolgálat vezető pozícióinak a betöltéséhez. A tagállamok másfelől jóváhagyták az Izlanddal a felvételi folyamat megkezdéséhez szükséges tárgyalási keretet, megnyitva az utat a tárgyalások keddi megkezdése előtt (erről lásd külön írásunkat).
?A mai döntés megnyitja az utat azelőtt, hogy Európának erős szava legyen a világban és egy olyan platformmal rendelkezzen, ami egységes keretbe foglalja össze az Európai Unió valamennyi külpolitikai akcióját? ? jelentette ki az EKSZ felállításáról szóló tanácsi határozat elfogadását követően Catherine Ashton. A kül- és biztonságpolitikai főképviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy az eddig párhuzamosan létező szolgálatok összevonásával az EU legalább 10 százalékos költségmegtakarítást ér majd el. Hozzátette, azon lesz, hogy a lehető legnagyobb költséghatékonysággal működjön az EKSZ, amibe az is beletartozik, hogy a jövőben utaztatások helyett a szolgálatnál gyakrabban kívánja igénybe venni a videókonferenciák nyújtotta lehetőséget is.
Az EKSZ felállításáról szóló tanácsi határozat elfogadása azt jelenti, hogy Ashton azonnal hozzákezdhet a szolgálat felállításához. ?Mostantól kezdetét veheti a szolgálat tagjainak toborzása? ? közölte a döntést követően Maros Sefcovic, az intézményi ügyekért felelős bizottsági alelnök. Első hullámban a leendő külügyi szolgálat vezetői posztjai kelnek majd el, Sefcovic szerint erre már kora ősszel sor kerül. Ashtonnak párhuzamosan egy sor megüresedő delegációvezetői kinevezésről is döntenie kell majd. Az EKSZ-nél első körben összesen 12 vezetői hely kiadó, emellett 20 fajsúlyos delegációvezetői pozícióba is keresik az alkalmas jelölteket. Diplomáciai források szerint az összesen 32 posztra 65 jelölt van még versenyben, akiket a kül- és biztonságpolitikai főképviselő egyenként meg fog hallgatni. Az EKSZ csúcsposztokat és a delegációvezetői helyeket egy csomagban kezelik majd, ami azt jelenti, hogy a vezetésről lemaradó jelölteket várhatóan fontos delegációvezetői posztokkal ?kárpótolják? majd.
A kinevezések témája Martonyi János Catherine Ashtonnal folytatott négyszemközti megbeszélésén is szóba került. A külügyminiszter felhívta a figyelmet a földrajzi egyensúly fenntartásának szükségességére, miként arra is, hogy Magyarországról is akadnak kiváló jelöltek a vezető posztokra. Ashton arról biztosította a magyar diplomácia vezetőjét, hogy továbbra is nyílt a verseny a vezető pozíciókért. Martonyi a találkozón egyébként beszámolt az ASEAN miniszteri üléséről és az ASEAN regionális fórumáról, ahol a főképviselő kérésére ellátta az Európai Unió képviseletét. Ez egy korábbi megállapodás gyakorlatba történő átültetését jelenti, amelynek értelmében az elnökségi trió külügyminiszterei Ashton akadályoztatása esetén képviselhetik a főképviselőt bizonyos nemzetközi rendezvényeken és fórumokon.
A külügyminiszteri ülés előtti napokban Hollandia vétóval fenyegetőzött arra az esetre, ha a főképviselő korábbi ígéretéhez híven nem ad részletes tájékoztatást az új szolgálat felállításának költségvetési vonzatairól és egyéb személyi kérdésekről. Hága a tájékoztatást követően végül elállt a blokkolástól. A történet azonban ezzel még nem ért véget, hiszen a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek ősszel még el kell fogadnia az EKSZ költségvetésével és személyi állományával kapcsolatos jogszabályi módosításokat. Végül a 2010-es uniós büdzsét is módosítani kell ahhoz, hogy az idén létrehozandó 100 új posztra legyen elegendő forrás (erről már megvan a szóbeli megegyezés). Steven Vanackere belga külügyminiszter, a soros elnökség nevében emlékeztetett arra, hogy az EKSZ-nek ?költségvetési szempontból semlegesnek? kell lennie.
(forrás: Bruxinfo)
|
Főoldal 
