Az Európai Unió immár négy éve dolgozik az ún. "lisszaboni stratégia" megvalósításán. E dinamikus folyamat révén tagadhatatlan előrelépések történtek, melyek lehetővé teszik, hogy megkezdődjön az átalakulás egy olyan versenyképes, a munkahelyteremtést elősegítő és tudásalapú gazdaság irányában, melyet a gazdasági növekedés, a társadalmi kohézió, illetve a környezetvédelem előtérbe helyezése jellemez.

E negyedik jelentés a 2000 óta megvalósult előrelépésekről számol be. A jelentés arra ösztönzi az Európai Tanácsot, hogy ragadja meg az utóbbi időkben tapasztalható gazdasági fellendülés kínálta lehetőségeket, és adja meg a szükséges lendületet a lisszaboni stratégia továbbviteléhez.

A megvalósult fejl?dés

Az Unió és a tagállamok által véghezvitt előrelépések elemzése az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások és a foglalkoztatási iránymutatások végrehajtásáról szóló jelentéseken, illetve a Bizottság által javasolt és a Tanács által elfogadott strukturális mutatókon alapul.

Az elemzés különös hangsúlyt fektet arra, hogy integrált stratégiák segítségével bizonyos területeken tetterős reformokat kell végrehajtani. A lisszaboni stratégia nem kielégítő végrehajtása jelentős nettó költséggel járhat Európa számára: pl. a szerényebb mértékű gazdasági növekedés, a foglalkoztatás fellendítése terén való késedelem, valamint egyes nagy ipari partnerünkkel szemben az oktatás, illetve a kutatás és fejlesztés terén növekvő eltávolodás tekintetében.

A Bizottság vezetése alatt elvégzett tanulmányok és szimulációk azt mutatják, hogy a reformok egyidejű és integrált végrehajtása az Unió növekedési potenciáljában a GDP 0,5-0,75 százalékpontnyi emelkedését idézheti elő az elkövetkezendő 5-10 évben. A jelentés egyértelműen felhívja a figyelmet arra, hogy az európai szinten meghozott intézkedések, a néhány területen elért előrelépéseket leszámítva, csupán egyetlen lépést jelentenek a lisszaboni stratégia megvalósításának útján; számos, a tagállamok hatáskörébe tartozó reformra és beruházásra van még szükség.

Sőt, néhány területen olyan jelentős problémák bukkantak fel, melyek az egész stratégiát hátráltatják, és amelyek gátolják a nagymértékű gazdasági növekedés visszaállását. A legjelentősebb késleltető tényezőket három, a növekedés szempontjából létfontosságú stratégiai területen állapították meg: a tudás és hálózat, az ipari és a szolgáltató ágazat versenyképessége, valamint az aktív időskor területén. Prioritások 2004-ben

Mivel még sok a megoldandó feladat, a tagállamoknak még jobban el kell kötelezniük magukat az Európai Tanács lisszaboni ülése óta meghatározott reformok végrehajtása mellett. Ennek megfelel?en a Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Tanács, hangsúlyozva a gyors cselekvés fontosságát, a következő három kiemelt fontosságú területen hozza meg a szükséges döntéseket:

• Az ún. "Növekedési Kezdeményezés" végrehajtásán keresztül, növelni kell a tudásba és a hálózatokba való befektetést, elsőbbséget adva mindeközben a kutatás, oktatás és képzés területén való beruházás szintjének és minőségének;




• Különösen az ipari ágazatban kedvezőbb szabályozás alkalmazása, illetve a szolgáltatásokról szóló keretirányelv és a környezetvédelmi technológiákról szóló akcióterv javaslatainak elfogadása által fokozni az európai vállalatok versenyképességét;




• Végül, előmozdítani az aktív időskort az idősebb munkavállalók további munkára való ösztönzésével, illetve az oktatási rendszernek az élethosszig tartó tanulásra való alkalmassá tételével, továbbá a munkaszervezés, az egészségmegőrzés és az egészségvédelem modernizálásával.