A Bizottság szerint az EU 2020-nak a következő területekre kell összpontosítania, és várja az ennek legmegfelelőbb megvalósításával kapcsolatos véleményeket.

Tudásalapú növekedés általi értékteremtés
A termelékenység növelése, a veszélyeztetett csoportok támogatása, valamint az egyenlőtlenség és a szegénység elleni küzdelem érdekében fejleszteni kell Európában az oktatást az iskola előtti neveléstől a felsőoktatásig. Az innováció és kreativitás keretfeltételeit még mindig tovább javíthatjuk Európában, például a szellemi tulajdonjogok uniós rendszerének modernizálása révén. Fokozni kell a hitelekhez való hozzáférést, többek között a növekedési tőke összesített állami és magánforrásai révén.

Az EU-nak európai digitális menetrendre van szüksége egy valódi egységes online piac létrehozásához, hogy a fogyasztók részesülhessenek a többi tagállamban kínált versenyképes árak nyújtotta haszonból, valamint hogy a kkv-k nagyobb piacokra is betörhessenek. Az internethez való hozzáférés és a kapcsolódó készségek egyre inkább szükségesek a mindennapi életben való teljes körű részvételre. A "digitális integráció" megvalósítása az általános társadalmi integráció kulcsfontosságú része.

Az emberek lehetőségeinek növelése a befogadó társadalmakban
A válság felrúgta a szabályokat. Sok, a válság előtt meglévő munkahely szűnt meg véglegesen. Európa nem képes prosperálni, ha a munkavállalók nem rendelkeznek megfelelő képességekkel ahhoz, hogy hozzájáruljanak a tudásalapú gazdasághoz, illetve haszonra tegyenek szert belőle. A munkaerő mobilitása határokon innen és túl, valamint a készségekre irányuló jövőbeni igények hatékonyabb előrejelzése révén jobban össze kell egyeztetni a keresletet és a kínálatot.

A Bizottság eltökélt amellett, hogy előmozdítsa a rugalmas biztonság menetrendjét, és biztosítsa annak jobb megértését nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók és a kormányok rugalmasságával kapcsolatban is, akik több felelősséget viselnek az emberekbe való befektetés és az emberek védelme szempontjából. Pénzügyileg és személyre szabott segítség révén támogatni kell azokat, akik nem találnak munkát, hogy újra bejuthassanak a munkaerőpiacra.

Versenyképesebb, összekapcsoltabb és környezetbarátabb gazdaság megteremtése
A jövőt magas energiaárak és szén-dioxid-kibocsátási korlátozások jellemzik majd, továbbá jelentősen fokozódik az erőforrásokért és piacokért vívott verseny. Mindez nemcsak kockázatokat jelent, hanem egyben lehetőségeket is nyújt arra, hogy erős globális versenyelőnnyel rendelkező, "megújult" EU 2020 gazdaságot hozzunk létre. Az új, környezetbarátabbtechnológiák alkalmazása ösztönözheti a növekedést, új munkahelyeket és szolgáltatásokat teremthet, valamint segítheti az EU-t éghajlatváltozással kapcsolatos céljainak megvalósításában. A XXI. századhoz való alkalmazkodás elmulasztása ugyanakkor Európa hanyatlását eredményezné.

Az ökoinnovációs és energiahatékony termékek és rendszerek támogatására irányuló uniós és nemzeti szintű szakpolitikáknak magukban kell foglalniuk a kibocsátás-kereskedelmet, az adóreformot, a támogatásokat és kölcsönöket, az állami beruházásokat és a közbeszerzést, valamint a kutatási és innovációs költségvetések megcélzását. Európának minél előbb intelligensebb közlekedési és energiainfrastruktúrákra, az egész EU-ra kiterjedő intelligens energiahálózatra, valamint 100%-os szélessávú lefedettségre van szüksége. Az EU-nak és tagállamainak közösen kell munkálkodniuk a helyes stratégiai beruházásokon annak érdekében, hogy a 2020-as évek elejére a villamos energia kétharmadát alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett és biztonságosabban állítsuk elő.

Az EU jövőbeni gazdasági sikeréhez elengedhetetlen marad a gyártás. Európának azonban új iparpolitikára van szüksége, amely kiemeli az innovációs kapacitásokat, az új technológiákat és készségeket, ösztönzi a vállalkozói szellemet, valamint nemzetközivé teszi a kkv-ket. Az EU-nak kezelnie kell a feleslegessé vált szerkezeti kapacitásokat, valamint segítenie és támogatnia kell a hátrányosan érintetteket.

Kormányzás - az EU 2020 sikeres működése
A Bizottság azt javasolja, hogy az EU 2020 stratégiát az Európai Tanács irányítsa, hozza meg a kulcsfontosságú döntéseket, és bizottsági javaslat alapján határozza meg a célkitűzéseket. A Bizottság azt szeretné, hogy az Európai Parlament sokkal nagyobb szerephez jusson. Emellett a nemzeti parlamenteket is felkérik, hogy vállaljanak határozott felelősséget egy kiemelt területért.

A konzultációs dokumentum azt javasolja, hogy a 2010. tavaszi Európai Tanács következtetései támasszák alá az úgynevezett "integrált iránymutatást", és erősítsék meg az EU és a tagállamok által partnerségben követendő szakpolitikai prioritásokat. Az új iránymutatás a lisszaboni stratégia keretében 2005 óta hatályos iránymutatást váltaná fel. Valamennyi célkitűzés esetében felkérnénk a tagállamokat, hogy helyzetüknek és kiindulópontjuknak megfelelően öt évre szólóan határozzanak meg nemzeti célkitűzéseket. A Bizottság és az Európai Tanács minden évben nyomon követi majd az uniós és nemzeti szinten elért haladást.